Kutatók belenyúltak a dohányba, és sikerült elkészíteniük egy jóval kevésbé káros fajtát
Hasznos lehet az emberi szervezet számára bizonyos növények genetikai módosítása.
#instant tudomány
Ötletes módon védekezik a szitakötő, ha forrósodik a helyzet
Szárnyaik színeiből veszítenek a hím szitakötők a forróbb éghajlatú tájakon, ezzel védik magukat a melegtől – vélik amerikai kutatók.
Mesterséges intelligenciával gyártatnának tejet – tehén nélkül
A sörfőzésből is ismert fermentálást társítja a mesterséges intelligenciával az izraeli Imagindairy cég, így készül arra, hogy tetszés szerinti mesterséges tejet gyártson.
Meglepően sokat segíthetnek gyászidőszakban a háziállatok
Újabb, kissé talán meglepő segítséget ajánlanak amerikai kutatók a gyász feldolgozásához: úgy találták, hogy ilyen helyzetben többet tehetnek a háziállatok, mint az emberek.
Kik szennyezik jobban a környezetet, a városokban, a kertvárosokban vagy a vidéken élők?
Kiknek nagyobb a hétköznapi karbonlábnyomuk: a városokban vagy a vidéken élőknek? Erre a kérdésre kerestek választ bonni kutatók, akik szerették volna tisztázni, mi igaz a metropoliszok környezetszennyező világát „a természet lágy ölén” élő falusiakéval szembeállító közvélekedésből.
1700 forint az eper – nem egy kiló, hanem egy szem
Nagy kihívás, hogy a szüretelőrobot ne nyomja össze a gyümölcsöt – de az is, hogy a csúcstechnológia alkalmazásának költsége ne eredményezzen piacképtelen árakat. A legújabb kori mezőgazdaságnak izgalmas kísérleti terepe az epertermesztés, de akad már lézeres madárijesztő és gyümölcsbevizsgáló iPad-kamera is.
Az embereket védik, az állatokat gyilkolják a Covid elleni védőeszközök
Szörnyű lehetett szegény csapósügér haláltusája a kesztyű ujjában, de holtában már megnyugodhat: etanolban tartósítva a felvilágosítást szolgálja egy holland környezetvédelmi központban.
Koronavírus-oltás a gyerekeknek és tiniknek? Van még egy kis bizonytalanság
Oltás nélkül is kevesen kerülnek bajba, oltással is kevés a mellékhatás – mi nyom többet a latban? És ott van még a matek: a gyerekek nélkül nemigen érhető el a nyájimmunitás.
Miért félünk a sötétben? Fejben dől el
A fény hangulatjavító hatása jól ismert, azonban akár a félelemérzetet is befolyásolhatja. Jól kimutatható agyi mechanizmusok felelősek ugyanis azért, ha félünk a sötétben – állítják ausztrál kutatók.
Csodaszer-e az újfajta fogamzásgátló?
A szakorvosok sok előnyét látják, de az csak később fog kiderülni, valóban kevesebb trombózist okoz-e a Richter nemrég engedélyezett új készítménye.
Végre tudományosan is megvizsgálták, mennyien dőlnek be egy álhírnek
Mennyire befolyásolják az álhírek az emberek maszkviselési, oltási és egyéb, az egészségügyi szabályok betartásával kapcsolatos hajlandóságát? A közvélekedés szerint nagyon is, de ezt a közelmúltig érdemben senki sem vizsgálta.
Egy új módszerrel egyetlen csepp vizeletből kimutatható az agydaganat
A japán Nagojai Egyetem kutatói egy mikroRNS-alapú tesztet dolgoztak ki, amely akár egyetlen vizeletcseppből kiderítheti a központi idegrendszeri (CNS) daganatokat még a tünetek megjelenése előtt.
A koronavírus után jön a rák: majdnem mindenre jó az mRNS?
Az mRNS nem csak a Covid elleni oltáshoz jó, sokféle betegség ellen is gyógyszer lehet belőle a következő évtizedekben.
„Cipője alapján 90%-os biztonsággal megmondom önnek, hogy melyik városból jött”
Minden városnak megvan a maga sajátos „lábnyoma”, ökorendszere, amelyben egyaránt megtalálhatók vírusok, baktériumok és más mikrobák.
Vuhani vírusgyanú: Hol a határ a kórokozók genetikai bütykölésében?
Mi az a módszer, amely miatt a kínai kutatóknak magyarázkodniuk kell, hogy nem ők szabadították el az új koronavírust?
Megváltoztathassa-e a nemét egy tizenéves? Tudományos érvek és ellenérvek is vannak
Egyre jobban láthatók azok a tizenévesek, akik azért keresnek segítséget, mert transzneműnek érzik magukat – de világszerte sok az ellentmondás akörül, hogy mi a teendő.
Úgy tűnik, megvan a „nagy müzlirejtély” megoldása
Az „amit mindig tudni akartál” mottójú kutatások érdekfeszítő példájaként brit tudósok nagy lépést tettek annak megismerése felé, hogy a müzli vagy a diákcsemege csomagjában miért kerülnek felülre a nagyobb darabok. A megfejtés komolyabb tudományos kérdések megfejtéséhez is jól jön.
Ezer színből áll és sokféleképpen értelmezik – a szivárványzászló története
A müncheni stadion miatt aktuális szimbólumra is igaz, hogy értelmezése attól függ, ki használja és miért.
Hihetetlenül sokat jelenthet, ha csak heti egy nap kerékpárra ül
Jelentősen hátráltatja a zéró kibocsátás elérését, ha az országok csak az elektromos járművek bevezetésére koncentrálnak. Sokkal nagyobb szerepet kellene kapnia az „aktív utazásnak”, így a kerékpározásnak és a gyaloglásnak a klímacélok megvalósításában, mint eddig gondolták – hangsúlyozza egy nemzetközi tudóscsoport.
Háromszor jobb lesz a memória egy 50 ezer éves módszerrel
Meglepően hatékony lehet az ausztrál őslakosok több mint 50 ezer éves memóriatechnikája – derítették ki helyi kutatók.